1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. <felsorolásban:> és. hinta, homokozó meg mászóka van a játszótéren. | <összeadásban.> öt meg öt (az) tíz. | <kapcsolatos m-ok között.> fúj a szél, meg az eső is esik. | <toldásszerűen haszn. m-rész v. m kapcsolására:> továbbá. vett cukrot, sót, no meg csokit a gyereknek.

2. <megismételt szavak között, fokozás kif-ére.> ▸ ezer meg ezer ▸ újra meg újra

3. <a pontos megnevezést, ill. szó szerinti elmondást helyettesítő kif-ekben.> ekkor meg ekkor.

4. (a m-ban a második helyen) <ellentét kif-ére:> pedig. ez piros, az meg sárga.

5. <érzelmileg színezett m-ban.> hát te meg hogy kerülsz ide?; ez meg mi?

[↔meg² ]

1. ritk hátrafelé, vissza. megfordul. | magához, magának. meghív, megtart [valamit magának].

2. <mozzanatos, ill. nem tartós cselekvés, történés kif-ére.> meghúz, megborzong.

3. <a cselekvés, történés elkezdődésének kif-ére.> megindul, megszeret.

4. <a cselekvés, történés befejeződésének kif-ére.> megöregszik. | <a cselekvés, történés részleges befejeződésének kif-ére.> megkopik.

5. <a cselekvés, történés eredményes befejeződésének kif-ére.> megkeres, megmenekül.

6. <egyszeri cselekvés, történés kif-ére.> megjelöl, megkér.

7. ritk <a cselekvés, történés nagy fokának kif-ére.> megnyaggat, megszenved.

8. ritk <annak kif-ére, hogy valaki, valami valamilyen helyzetben, állapotban tud maradni.> megáll [a bicska a fában]; megül [egy helyen].

9. <konkrét jelentésű ige átvitté, elvonttá változtatására.> meghurcol, megvisel.

10. <egyéb jelentésmódosító szerepben.> meglép, megszól.

11. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> meg-megáll.

[↔mögé ]

1. súlyánál fogva a levegőben lefelé mozog, ill. így vhova kerül.

2. <csapadék> a földre hull. esik a hó. | (alanytalan) esik az eső. ▸ akár esik, akár fúj ▸ úgy esik, mintha dézsából öntenék

3. egyensúlyát vesztve elbukik, elterül. ▸ térdre esik | egyensúlyát vesztve nekidűl, nekiesik valakinek, valaminek. falnak esik. | a térben mozogva, véletlenül becsapódva vhova, valamibe jut. légy esett a tejbe.

4. kibontva súlyánál fogva (redőkben) leomlik. szépen esik a ruhája.

5. ▸ darabokra esik

6. ▸ valakinek esik | ▸ valakinek a nyakába esik | ▸ valaminek esik | ▸ valakire, valamire esik | ▸ belém, beléd esik

7. ( -t ragos hat-val) hirtelen alacsonyabb szintre ereszkedik, ill. ilyen szinten folytatódik. a gép jó 50 m-t esett; itt esik a folyó. | értéke csökken, minősége gyengül. esnek az árak; esett a színvonal.

8. vhova kerül, jut. a hangsúly az első szótagra esik; elseje péntekre es. | <betegség v. kártevő> valamibe kerül (, és ott kárt okoz). féreg esett a gyümölcsbe; ▸ a fene a nyavalya essen bele | ▸ mi esett belé ebbe az emberbe? | <kif-ekben:> valamilyen helyzetbe, állapotba kerül. foglyul esik; ▸ teherbe esik

9. <hely(ség), terület> valamilyen irányban v. vmely távolságra van, terül el. a város délre esik. | ▸ kezére a keze ügyébe esik valami | ▸ messze távol esik valakitől kívül esik valamin

10. ▸ valakire, valamire esik egyre 5000 ft esik. | ▸ valakire esik a választás, a sor

11. ▸ valami alá esik adó alá esik; (más) elbírálás alá esik.

12. történik, megesik. baja esik.

13. keletkezik, létrejön. tévedés ne essék; csorba esett valamin. | sp: ▸ gól esik

14. ▸ vhogyan esik valakinek valami rosszul esik neki. ▸ ahogy esik, úgy puffan

[ fgr ]

1. a szülők, a gyermek(ek) ( és legközelebbi hozzátartozóik) közössége. sokgyermekes család; ▸ a családban marad ▸ megesik a legjobb családban is | a (közeli) rokonok összessége. népes család. | egy eredetű nemzedékek sora. a varga család. | valamilyen uralkodóház. habsburg-család. | nép rég háznép, cseléd(ség).

2. nép valakinek a gyermeke. van két kis családom.

3. méhcsalád. | mezőg anyaállat ivadékainak összessége.

4. ▸ nagy család

5. áll növ a nem(zetség)nél nagyobb és a rendnél kisebb rendszertani egység.

6. ▸ vmely szó családja

7. ját alsósban az adu színéből az ász, a király és a felső hazavitele.

[ szláv ]

1. bent levő helyen, belül. szobában, erdőben. | (helynévvel) angliában, tokajban. | vmely írásműbe foglalva. levélben. | valakinek egyéniségében, lelkivilágában. barátjában. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területén. érzelmeiben, az iparban. | vmely esemény színhelyén. lakodalomban.

2. ritk némely testrész felületén. fejében [a kalap].

3. vmely időpontban, időszakban. [e] percben, májusban.

4. valamilyen módon, valamilyen formában, valamilyen eljárással. cseppekben [esik]; valutában [fizet].

5. valamilyen mértékben. egészben.

6. valamilyen állapotban, folyamatban. fektében, kiveszőben. | (szn -s képzős származékán) vhányan együtt. hármasban [kirándultak].

7. valamilyen körülmények között. jólétben.

8. valamilyen ok miatt. ijedtében.

9. ritk valamiként, valami gyanánt. munkabérben [kap valamit].

10. valamilyen tekintetben. színvonalban.

11. <vonzatként.> [akadályoz] a munkában; [gyönyörködik] a zenében.

1. <annak kif-ére, hogy két v. több személy, dolog valamiben egyezik v. összefügg, ill. vmely megállapítás két v. több személyre, dologra egyaránt vonatkozik.> itt van a fia is és a menye is; nem rád gondolt, de nem is palira. | <magától értetődő előzményhez kapcsolódva.> ma már én is másképp látom. | <alá- és fölérendelt m-ok tartalmi összefüggésének kif-ére.> ha elmész, én is veled megyek.

2. < (le)fokozást jelentő szó után v. ilyen m-ban.> egy hétig vagy kettőig is; nem szólt, még csak nem is intett. | <hasonlításban.> a hónál is fehérebb. | <alá- és fölérendelt viszonyban levő m-ok tartalmi összefüggésének kif-re.> azonkívül, hogy lusta, még szemtelen is.

3. <ellentétként szembeállított dolgok összefüggésének kif-ére.> nem sok, de nem is kevés. | <ellentétes névm-ok, hsz-k összekapcsolására, pontosan meg nem határozott dolgok összefüggésének kif-ére.> itt is, ott is. | <állítás és tagadás kapcsolására, a cselekvés, történés igen kis mértékének kif-ére.> hiszi is, nem is. | ▸ fel is út, le is út | <alá- és fölérendelt viszonyú m-ok tartalmi szembeállítására.> ha az jó volt, legyen jó ez is!

4. <következtető, következményt, olykor fokozást v. lefokozást is jelentő m kapcsolására.> hívták, s el is ment; annyit ivott, hogy maga is megsokallta.

5. ▸ ha is ha lassan is, de haladunk. | ▸ ha mindjárt is | <a bár, ámbár ksz-val v. akár-, bár- előtagú névm-okkal, hsz-kkal együtt.> bárhogy erőlködik is, nem bírja.

1. <kijelentés, felszólítás, tiltás nyomósítására, fokozására.> ne is törődj vele! | ▸ annál is inkább annyival is inkább | rég irod <a sem, se tagadószó v. tagadó névm, hsz után, tagadás, tiltás nyomósítására.> rá sem is nézett.

2. <sorrendre, értékrendre utaló hsz-k nyomósítására.> először is ...; végül is ...

3. <óhajtó v. felkiáltó m nyomósítására.> de jó is volna!; az ördögbe is! | gúny <tagadó értelmű állító m nyomósítására.> tudod is te! | <tagadó értelmű kérdő m nyomósítására.> mit is tehetnék mást?!

4. <kérdő m-ban, bizonytalanság érzékeltetésére.> hogy is hívják?

5. <szemrehányást, megrovást tartalmazó kérdésben.> hogy is felejthetted el?!

6. hiv v. sajtó <von névm v. von hsz után olyan összetett m mellékm-ában, amely mellérendelt m-okkal is kifejezhető.> a vita már majdnem eldőlt, amikor is [= és v. de ekkor] közbeszólt valaki.